Merre tovább ipari ellátási lánc? 4. rész: Az epertorta szeletelése

Munkám során sok beszerzési és logisztikai vezetővel beszélgetek. Egyikük megkérdezte tőlem, hogy milyen strukturális jellemzőkkel rendelkező ellátási láncok vészelték át könnyebben a COVID 19 hatását. Akkor nem igazán tudtam rá az egyértelmű választ… Mostanra azonban összeszedtem a tapasztalataimat.

Az ipari ellátási lánc nagy halom feladatot tartalmaz, amelyeket rengeteg féleképp fel lehet osztani. Különbözőképpen lehet szeletelni, mint a születésnapi epertortát. Kihez tartozzon a beszállítói minőségügy? A beszerzéshez, vagy a minőségügyhöz? Tulajdonképpen ez tényleg egy szeletelési probléma, mert a beérkezett árukat meg kell vizsgálni, ha szükséges, akkor reklamálni, a beszállítót auditálni kell…

A Covid alatt minden pillanatban döntéseket kellett hozni
- Az egyik spanyol beszállító 5 napot késik – át kell tervezni a gyártást
- A tajvani vevő lemondta a megrendelését, amit már legyártottunk – Kiszállítsuk?
-  A magyar stancolónál épp most tört el a szerszámunk – meg kellene nézni, hogy jogos-e a 9.000 Eurós javítási költség.

Ezek a döntési helyzetek „normál” üzemben is megjelennek. De ebben az időszakban a számosságuk sokszorosa volt a normálnak. Gyors döntésekhez, gyors információk kellettek. Meg felelősségvállalás … és döntési kompetencia. Rengetegen mesélték, hogy a békeidőben jól működő folyamatokat egyetlen tollvonással felülírta a szükség… A tízkörös jóváhagyási rendszerek pillanatok alatt kétszereplőssé váltak. A magyar gyárakra bíztak olyan horderejű döntéseket, amelyeket eddig a csillagok felett trónoló vezetők hoztak meg. A stratégiai szintű és az operációs munkavégzés „összecsúszott”.

Szóval ebben a helyzetben azok az ellátási láncok teljesítettek jobban, akiknél:

  • minél kevésbé felszabdalt az ellátási lánc

A legjobban azok kezelték a helyzetet, akiknél a teljes ellátási lánc minél több eleme volt egy kézben, adott esetben egy vezető irányítása alatt. Például a stratégiai és az operatív beszerzés nem vált szét. Vagy a vevői kapcsolattartást és a termeléstervezést egy felelős csinálta. Érdekes módon ezt a struktúrát sokan (néha én is) eléggé elmaradottnak gondoltuk, bár számos magyar középvállalat így működik.

(Az indiai Delhi-ben lévő vevői kapcsolattartóval és német stratégiai beszerzővel megáldott ellátási láncban nem volt egyszerű egy logisztikus sorsa…Ez persze alapvetően nem a távolságok miatt volt így, hanem a folyamatok töredezettsége miatt. Persze nem egyszerűsítette a helyzetet, hogy az indiai kollégát magyar idő szerint hajnali 4-6 óra között lehetett csak elérni. Nála otthon akkor volt stabil a net, mert ő is home office-ban volt.…)

  • jól felkészített kollégák dolgoznak

Mondhatjátok, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze. (Hát még akkor, ha nem is szent…) A decentralizált döntésekhez kell egyfajta átlátó képesség. Mi és miért történik? Mi lesz akkor, ha így és így döntünk… Az egyik beszerző kolléga felhívott, hogy mennyire örül a tavalyi tréningnek, ahol az ostorcsapás effektusról beszélgettünk. Az ott elhangzottak nélkül simán berendelte volna a szükséges mennyiség dupláját… és az most ott állna készleten. Kellenek tehát a képzett kollégák, akik nem csak egy-egy részfeladatot tudnak ellátni.

  • bizalmon alapuló szervezeti kultúra és vezetői attitüd a jellemező

„A bizalom alapja a sűrű ellenőrzés.”- hangzik egy kissé fanyar vezetői vélemény.
A vezető és a beosztottai közti bizalom most erősen próbára tétetett. Voltak, akik hirtelen szuper kontrollt alakítottak ki, megriadva a karantén office helyzettől: munkanaplók vezetésével, napi többszöri bejelentkezés előírásával, esti ellenőrzésekkel igyekeztek biztosítani a látótávolságon kívüli folyamatos munkavégzést.

Azok a mikro és makro közösségek teljesítettek most jól, amelyek „béke időben” már hozzászoktak a felelősségvállaláshoz, a célratörő meetingekhez, a gyors és céltudatos szervezeten belüli kommunikációhoz és a vezetői bizalomhoz. Ők most nem vesztették el a fejüket.

Szerintem erről még sok tanulmány készül…

Én ezt a három témakört emeltem ki. Kinek mi a véleménye?

(Továbbra sem leszek konyhazseni, de nagy tisztelettel viseltem azok iránt, akik meg tudnak sütni egy epertortát…Háromszögletű szeletekben.)

Vissza